„A legfontosabbnak mindig azt tartottam, hogy megírjam a magamét!”
Görgey Gábor különleges ember, nemcsak azért mert kiváló költő, író, drámaíró és műfordító, hanem azért is, mert Magyarország történelmének legdicsőségesebb és legsötétebb korszakain átívelő családi és személyes múltja, emlékei, tapasztalatai teszik azzá.
Az Ady Endre Művelődési Központ irodalmi klubja április 19-én látta vendégül az Újpesti Polgár Centrum Tükrös termében. A terem megtelt érdeklődő, irodalom-, drámaszerető közönséggel, a nézők között ott ült Benkő László és Kertész Péter is. Az est házigazdája most is Szakonyi Károly, Kossuth-díjas író volt. A jó hangulatú, könnyed, baráti beszélgetésen szó esett múltról, jelenről, jövőről, édes és keserű emlékekről, művészetről, színházról. Az Adytórium közönsége a beszélgetés során megismerhette Görgey Gábor életének fontosabb állomásait, valamint ízelítőt kaphattunk Görgey életművéből is Incze Ildikó, színművésznő közreműködésével.
Az Ady Endre Művelődési Központ irodalmi klubjának, az Adytóriumnak második vendége a Kossuth-díjas író, a gyermekszívek nagy ismerője, Csukás István volt.
Csukás István 1936. április 2-án született Kisújszálláson, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként. A békéstarhosi zeneiskolába járt, hegedűművész szeretett volna lenni. A hatvanas években fordult a gyermekirodalom felé, s olyan halhatatlan figurákat teremetett, mint példál Mirr-Murr, Pom-Pom vagy a nagy Ho-Ho-Ho-Horgász. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr c. játékfilm megkapta az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
- Kovácsmesternek szánták, majd hegedűművésznek készült, végül miért választotta mégis a gyermekirodalmat?
- Zeneiskolába jártam, hegedűművésznek készültem. A zene nagyon jó dolog, sokat tudtam hasznosítani belőle. Az igazi zenész át van itatva zenével, minden porcikája a zenéről szól, én azt akartam, hogy az én lényem és lelkem az irodalomról szóljon.
Igaz, minden további nélkül felvettek volna a zeneakadémiára, de akkor én már költő akartam lenni. 17 éves koromban jelentek meg első verseim és azóta tudatosan költőnek készültem.
Máig áldom a sorsot, de leginkább Kormos István nevét –költőt, barátomat-, hogy elcsábított a gyermekirodalom felé. Az ő bíztatására kezdtem el gyerekkönyveket íri, s máig életem és műveim nagyobb és boldogabb része a meseirodalom.
Irodalom 
Görgey Gábor különleges ember, nemcsak azért mert kiváló költő, író, drámaíró és műfordító, hanem azért is, mert Magyarország történelmének legdicsőségesebb és legsötétebb korszakain átívelő családi és személyes múltja, emlékei, tapasztalatai teszik azzá.
„A mese nem vész el, a mese az örök!”
Akihez soha nem futott nő
